The more I see the less I know - Blog

Elköltözöm

Sun, 07 Oct 2018 11:22:00 +0000

https://bytheway016.blogspot.com/

Úgy döntöttem, jobb lesz nekem újra ott. :)

Még egy hét

Tue, 18 Sep 2018 15:54:00 +0000

Tegnap elmentem orvoshoz kontrollra, annyira lelkesen, hogy végre megszabadulok a gipsztől, és akár jövő héttől mehetek újra dolgozni, hogy szerintem a kisgyerekek nincsenek besózva ennyire karácsony előtt, mint én voltam.

Erre leveszik a gipszet, mozgattam a kezemet, mire az orvos csak annyit mondott, hogy ez messze van még a jótól, és újabb hét gipsz. Belőlem meg kiszaladt, hogy nem lesz sok ennyi rögzítés ilyen sérülésre? Amit lehet szemtelenségnek vett, de végül sikerült lealkudnom péntekre a gipszeltávolítást. De tényleg, előtte egy hétig rögzítőben voltam, most meg ez a második hetem gipszben, lassan izom nem marad a kezemen.

Persze fájnak a mozgások és nem tudom kivitelezni őket, dehát mire számíthattunk. Viszont így egy héttel csúszik minden, ami azt jelenti, hogy szeptemberben már lehet nem is tudok dolgozni.

Úgyhogy akárhogy is nézzük, októberrel együtt a Nagy Válság 2018-at is köszöntöm majd.

Kérdések özöne I.

Tue, 11 Sep 2018 13:48:00 +0000

Ilyen úgyis régen volt már. Én szelektáltam, a kérdések teljes listáját itt tudod letölteni: kerdesek.txt

How do you feel about birthdays?
Régebben különlegesek voltak számomra a saját születésnapjaim, aztán jött néhány év, amikor nagyon rosszul sikerültek, és ez valahogy át is formálta bennem a dolgot: mostanában már nem várom a sajátomat, nincs semmilyen elvárásom, így akármilyen apróság is történik, örülök neki.
Ha valamelyik szerettem születésnapjáról van szó, igyekszem a lehető legboldogabbá tenni számára.
Do you believe in fate?
Abban hiszek, hogy gondolatainkkal, abból serkenő tetteinkkel hatással vagyunk az életünk folyamára. Olyan ez, mint amikor közösségi oldalakon tevékenykedünk: attól függően, miket kedvelünk nézünk/osztunk meg, hasolókat fog feldobálni. Hiszek abban, hogy ha nem tetszik az, ami körülvesz minket, vannak lépések, amiket meg tudunk tenni saját magunk, hogy jobban érezzük magunkat.
Should parents be their child’s friends?
Nevelés terén nem, emberileg abszolút, legalábbis én így nőttem fel.
How old would you be if you didn’t know how old you are?
Valami miatt én nagyjából 2-3 évvel mindig idősebbnek hiszem magam, és ezáltal úgy érzem, sietnem kellene, aztán rájövök, hogy még csak annyi vagyok, amennyi, és megnyugszom. :D
In the case of prevention of overpopulation, should some people be prohibited from reproducing?
Inkább úgy alakítanám a rendszert, hogy csak akkor szülessen gyerek, ha mindkét (!) fél akarja, és tervezik. Egyéb esetekben pedig legyen megoldott a fogamzásgátlás.
You discover that because of a mix-up at the hospital, your wonderful one-year-old child is not yours. Would you want to exchange the child to try to correct the mistake?
Ez attól is függ, hogy a biológiai gyerkőc milyen körülmények között él. Mindenképpen szeretném megismerni, illetve együttműködni a szülőkkel, amennyiben van erre lehetőség, és kitalálni valami olyan utat, ami mindenkinek a legjobb.
Have you ever seen a person, an animal, or something else die? How did you feel about it?
Embert többet is, mint szerettem volna; az első kiskutyám a kezeim között aludt el. A halál beálltával bekövetkező biológiai változások érzelmi kötődés nélkül is kicsit letaglózzák az embert, főként az első alkalommal. A kutyusomnál pedig nyilván sokkal fájdalmasabb volt, ám szükséges lépés, hogy a további szenvedéseit megelőzzük.
If life is so short, why do we do so many things we don’t like and like so many things we don’t do?
Talán azért van ez, mert sokunk nem gondolja át, mit is szeretne valójában, inkább kergeti azokat az álmokat, melyekről azt hiszi, hogy szeretné.
How important is music in your life?
Számomra a zene kikapcsolódás, feltöltődés, rá/áthangolódás, motiváció, inspiráció. Meghatározó kiskorom óta.
How would you describe your father in four words?
Önzetlen, reális, gondoskodó, művész.
If you were to change one thing about your physical appearance, what would it be?
Jelenleg nem bánnám, ha vékonyabb lennék, mert tinikorom anyagcseréje már a múlté, ellenben az étkezési szokásaim nem sokat változtak, ez meg nem a legelőnyösebb kombináció.
What is your favorite kind of flower and why?
Halványrózsaszín gerbera, ha vágott virág, és hortenzia, ha cserepes/kerti.
What do you think about the death penalty?
Nem vagyok tájékozott ebben a témakörben, így csak abszolút amatőr, szubjektív, és lehet ostoba véleményt tudok nyilvánítani, de számomra nem áll össze, hiszen az egyes országok tetemes összeget költenek ezen emberek életben tartására, közben úgy tesznek, mintha nem is léteznének (életfogytiglan), ahol pedig létezik halálbüntetés, ott pedig törekednek arra, hogy senkin ne gyakorolják.
Have you ever seen a dead person before? How did you feel about it?
Abban a környezetben, ahol én találkoztam velük, számomra az volt az érdekes, hogy egy pillantást vetettem rá, és tudtam, hogy nem egy alvó emberről van szó. Valahogy távozik ilyenkor az emberből az, ami elevenné teszi, és mozdulatlan, szinten tárgyias kisugárzása lesz.
Who are the people who have influenced you?
Fiatal felnőttkoromig családom, közeli barátok, illetve mindig az aktuális környezetem. Nagyon érzékenyen reagálok a környezetemre, és gyorsan tudok adaptálódni. Ebből tanulva ma már igyekszem olyan környezetet teremteni, olyan emberekkel körülvenni magam, akik inspirálnak és motiválnak.
What are some things you like about your sibling?
Mindig számíthatok rá. Akármennyire is nehéz időszakon megy keresztül, vagy eltávolodik mindenkitől, mindig megmarad köztünk az a kapocs, ami senki mással nincs.
If you could choose the sex and physical appearance of your soon-to-be-born child, would you do it?
Nem érdekelne egyik sem a kettő közül, viszont, ha már bele lehetne piszkálni kicsit a génekbe, akkor gondoskodnék róla, hogy ne örökölje az asztmára és a cukorbetegségre való hajlamot.
How honest are you about your thoughts and feelings (i.e. do you hide your true self from others, and in what way)?
Mindig őszinte vagyok, illetve a saját véleményemet osztom meg mindenkivel, de ezek nyersen nem mehetnek, muszáj becsomagolni átadható formába.
What activities do you enjoy?
Szabadban lenni, családdal, hozzám közel álló emberekkel lenni, állataimmal lenni, kiélni az alkotás iránti vágyamat, illetve olykor mozogni is.
Would you place education as a top priority?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a tanulásra, művelődésre való igényt rendkívül fontosnak tartom, amelyet egész életen át fenn kell tartani.
Who was your best teacher in school? What did you learn?
Gimnáziumban volt egy magyar tanárnő, aki még jobban megszerettette velem a költészetet és az olvasást. Mai napig emlékszem, milyen élvezettel tanított, rengeteg külön programot is szervezett.
Do you think someone could love more than one person at once?
Elképzelhetőnek tartom, mármint szerelem tekintetében, ám nem hiszem, hogy az annyira mély érzés lenne.
When did you start discovering your own music taste? What was it?
Számomra is tiniként jött el, a kísérletezgetős fázis után megmaradtak az abszolút kedvencek, és az évek során bővült a repertoár. Alapvetően a rock/indie vonal az, ami nekem tetszik, de a komolyzenére is szükségem van olykor, néha pedig spotyn country zenét is képes vagyok hallgatni, úgyhogy hangulatfüggő. :D
When you have 30 minutes of free-time, how do you pass the time?
Most ez lehet sznobságnak tűnik, de szeretem olyannal tölteni az időmet, ami előrébb visz. De most tegyük fel, hogy nem erről van szó, mert nincs kedvem ilyesmihez, hanem csak ki szeretném kapcsolni az agyamat. Feltehetőleg sütit fogok sütni, miközben gagyi, agyonnézett sorozat megy a háttérben (ki szoktam magammal vinni a laptopot). Agymenőkre, és Szex és New Yorkra már szuper sütiket sütök.
If you could use a voodoo doll to hurt anyone you chose, would you?
Hajthatatlanul hiszek abban, hogy amit teszünk, azt kapjuk vissza, vagy legalábbis az általunk közvetített mentalitásba botlunk bele, ezért semmiképpen. Pedig vannak, akiknek nem sok jót kívánok az életben (pl. akik állatot képesek kínozni), de szeretnék hinni abban, hogy erre létezik megoldás és hamarosan majd rá is fogunk jönni.
What is your greatest accomplishment so far?
Megállok a saját lábamon, megállom a helyem a munkában, életben tartom Limonádét, végre én fizetem a lovat (eddig szüleim rendezték). Persze ez a saját lábon állás erősen idézőjelben értendő, mert a szülők mindkét oldalról iszonyat mértékben támogatnak, azt sem tudják, hogy mikor mit adjanak, hogyan segítsenek, de akkor is.
Describe the ultimate hell.
Azzal lenni, aki nem önmagamért szeret, azt csinálni, amit utálok, olyan emberekkel körülvenni magam, akik végtelenül untatnak, és folyamatosan irigykedni másokra, hogy nekik sikerült az, amiről én mindigis álmodtam. És leélni így egy életet.
Do you believe in the existence of soul mates and/or true love?
Hittem benne mindig, de az életem különböző szakaszaiban mindig másképp láttam. Z. óta átalakult erről a véleményem, és jelenleg az igaz szerelmet úgy látom, hogy az az állapot, amikor bizonyos dolgokban kicsit magad elé helyezed a másikat, miközben látod, hogy ő is ugyanezt teszi veled. Nem a nagy, klasszikus, látványos dolgokban mutatkozik ez meg, hanem jól időzített apróságokban. Hátránya, hogy erről a kapcsolatról mesélni sem tudok, mert mindig bárki kérdezi, mi újság, azt mondom, hogy minden rendben, mert ténylegesen így is van. Nincs vita, nincs konfliktus, hanem csak úgy egyszerűen minden jó, és minden alakul magától.
What do you think about following your dreams? Are you following your dreams?
Kellenek álmok, kell néha az, hogy a realitás talajáról elrugaszkodva a felhők között szárnyaljanak a gondolatok, de nem ezeket kell követni. Ezek jó kis irányok, de utána kézzelfogható célokat kell - szerintem - alkotni, és azok megvalósításán dolgozni. De igen, igyekszem úgy alakítani az életemet, hogy élvezzem, és arrafelé tartsak, amit megálmodtam magamnak.
How would you like to die?
Jaj én szeretnék polgárpukkasztó öregnéni lenni, és 90 fölött meghalni, remélem megadatik nekem, hogy lila hajjal, pónis pulcsiban mászkálhassak a barátnőimmel, és a férjem agyára menjek a szenilitásommal. Amolyan csendesen elalvós halál jó lenne, attól nincs szebb.
Are you able to kill animals? Under what circumstances do you find killing to be acceptable or unacceptable?
Ha nekem kéne levágni az állatot, vega lennék még mindig, mert a teknősöknek fogott halak láttán is elönt a lelkiismeretfurdalás, azonban hat éven át próbáltam, és összehasonlítva a mostani állapotommal a dolgot, jelenleg nem látok olyan opciót, hogy visszatérek, de sosem lehet tudni. Egyszer mindenkinek ki kell próbálni, pár évig, mert érdekes tapasztalat.
Elfogadhatónak találom pl. a beteg, menthetetlen állatok elaltatását, felesleges szenvedéstől megóvva őket.
What is your favorite time of day/day of the week/month of the year?
A hajnali órák, amikor még csendes minden/a péntek esték, mert előttem áll a hétvége/az október, mert olyankor már csodaszép ősz van.
How close and warm is your family? Do you feel your childhood was happier than most other people’s?
Én úgy gondolom, hogy nagyon boldog gyermekkorom volt, és a mai napig jó csapat vagyunk szüleimmel és tesómmal.Van külön csevegésünk messengeren, napi szinten írunk egymásnak, tesómmal sokszor külön is szoktam beszélni, valamint napi szinten telefonálunk. Azt tapasztaltam, hogy ez másoknál nem így működik, de én nem bánom, hogy nálunk ez van.
Who would you turn to if you were in desperate need of help?
Z.-hez vagy a családomhoz, közeli barátokhoz.
What do you feel guilty about?
Valami miatt nagyon szabálykövető kis pedáns lelkem van, ezért már attól is, ha nem kijelölt átkelőhelyen megyek át az úton. :D Vagy, ha túl sok szemetet termelek, vagy nem túl környezetkímélő megoldást választottam. Vagy, ha nem javult egy beteg állapota olyan ütemben, ahogyan azt én elgondoltam, és egyből magamban keresem a hibát, hogy egy tapasztaltabb terapeuta kezei között biztos már jobban lenne.

Folytatása következik!

Hogyan tovább?

Tue, 11 Sep 2018 11:19:00 +0000

Tegnap a gipszelők megkérdezték, milyenre szeretném a gipszsínt, én pedig talán egy fokkal lelkesebben a kelleténél rávágtam, hogy legyen rajta póni. Bár utólag kiderült, csupán csak arra voltak kíváncsiak, hálóval, vagy anélkül szeretném, azért értékelték a humoromat.

Kényelmesre is sikerült, jól aludtam vele. Életem első gipszes élménye, ami minden tevékenységet egészen új fényben világít meg, így különleges kaland a zuhanyozás, a magasderekú nadrág egykezes lehámozása, a kutyasétáltatás, vagy épp a mosogatás. Z. segít, amiben tud, jön utánam és kivesz mindent a kezemből, folyamatosan hajtogatja, hogy maradjak már végre egy kicsit a fenekemen, de pont elég tehetetlennek érzem magam az előreláthatólag 2-3 hét táppénz miatt, ezért muszáj valamivel lefoglalnom magam.

Én szeretek dolgozni. Szeretek bejárni, szeretek pörögni, szeretek - mindig az aktuális szakmai tudásomhoz és gyakorlatomhoz képest - minőségi munkára törekedni. Engem nem zavar, ha nem nyolc és fél órát dolgozom egy nap, hanem többet - amíg a kutya sétaidőpontjait tudom tartani. Ezért sem vállaltam el egy igen jól fizető másodállást, mert nem fogom őt tíz-tizenkét órára magára hagyni egy nap, de ettől függetlenül napjaim szerves részét a munkám teszi ki.

Ma pedig, amikor Z. elment dolgozni, Limonádé pedig megunta, hogy gyilkolja a gipszemet (mindenképp le akarja szedni, mert szerinte nem illik oda), és elvonult aludni, én leroskadtam egy székbe és hosszú percekig csak azon gondolkodtam, hogy most mi legyen. Nem segít, hogy az ablakból rálátok a kórházpark fáira. Izgalmas eseteim vannak most, és jó eséllyel nem fogok már találkozni velük, mire visszajövök. Meg amúgy is: mivel töltsem az időmet? A sorozatokat/TV-t időpazarlásnak érzem, youtube-on is csak kevés tartalom fog meg igazán. Könyvek közül az Outlandert olvasom, amit elég nehéz fél kézzel, takarítani sem lehet a végtelenségig, úgyhogy azt hiszem, marad most az, hogy ide egy kicsit visszatérek, és írok. Mert talán ez az egyetlen, amit munka mellett hiányoltam, és fél kézzel is kivitelezhető.

Én nagyon hiszek abban, hogy az élet egy-egy helyzettel jelezni akar, amihez alkalmazkodnunk kell. Ha valami fölött átsiklok, akkor lelassul, és újra szembejön egy hasonló helyzet, hogy észre tudjam venni. Ha mérsékelten átalakul, de megpróbálom figyelmen kívül hagyni, akkor kialakul egy olyan helyzet, amikor egyszerűen nincs más választásom, muszáj alakulni, formálódni, hogy működjön ez az egész. Azt hiszem, most pont ilyen helyzetben vagyok.

Szóval, mindenképpen izgalmas napok előtt állok. Remélhetőleg sikerül rájönnöm majd, hogyan hozhatom ki a legtöbbet belőle.

Hello September!

Mon, 10 Sep 2018 14:45:00 +0000

Történt egy ilyen, amin a legszebb dolog a virágos nadrágom, ami sok-sok éves már. Azt hiszem, ebben a hónapban nem fogom agyondolgozni magam, akármennyire is sajnálom ezt a dolgot.

A túlerőltetéstől és a pihentetés hiányától ízületi gyulladással indult, aztán szépen terjedt, kúszott felfelé, úgyhogy most a könyökömig sugárzik a fájdalom. A kapott gyógyszerrel szédültem, a háziorvos meg közölte, hogy csak 100%-osan fog visszaengedni dolgozni.

Úgyhogy én egész nap sajnáltam magam emiatt, és Z.-vel elég gyakran közöltem, hogy most mennyire rossz nekem. Ugyanakkor életem első gipszsíne, és a morgásom ellenére azért be kell valljam, már most sokkal jobb, hogy nem tudom mozgatni.

Go green

Thu, 30 Aug 2018 17:11:00 +0000

A minap tűnődtem el azon, hogy 2018-as fogadalmaim között szerepelt, hogy lépéseket tegyek a környezetbarát élet felé, és el is szomorodtam, hogy ez nem sikerült, aztán rájöttem, hogy

bambusz fogkefére váltottam
összebarátkoztam ezzel, és most már véglegesen váltottam is erre
felhagytam a vattahasználattal, és mosható dolgokat használok helyette
90%-ban környezetbarát tisztítószereket használok (a maradék 10% a fertőtlenítés, amiről nem fogok lemondani)
alig járok autóval

Persze még így is tök sok szemetet termelek, de amikor egyszerre három zsákkal fogok lemenni, ezeket fogom mantrázni. Következő lépés amúgy a kutya kakazsák alternatíva, illetve a nejlonzsákok kiiktatása, de képzeletben már így is vállon veregettem magam.

Tue, 28 Aug 2018 16:36:00 +0000

Limonádé, miközben én szüleimmel beszéltem, nem bírta elviselni, hogy nem vele foglalkozom. Ezért, szokásához híven, diszkréten és finoman jelezte, hogy itt van a közelemben.

Ilyen is van

Mon, 27 Aug 2018 18:18:00 +0000

Végül mindig rájövök, hogy nekem az írás csak laptopon megy, a jegyzettömb üres fehérségét és villogó kurzorát bámulva.

Z.-vel hónapok óta egy gyors, erős asztali számítógépre spórolunk, amihez a tv-met fogjuk monitorként használni, illetve már használjuk is, csak egyelőre még a laptopomra csatlakoztatjuk. Ott valahogy nem megy, olyan, mintha a gondolataim ekkora képernyőn nem is az enyémek lennének.

Az egyre korábban érkező naplementék valahogy elhozták magukkal azt az érzést is, hogy a lakás, ahol lakom, az otthonom. Az utóbbi néhány hétben éreztem azt, hogy már nem csak négy fal, ami között alszom, és eltöltöm a két munkaidő közötti órákat, hanem kedvemre átrendezem, és díszítem is szívesen.

Már nem akarom ide többször leírni, de még mindig heti szinten elgondolkodom rajta, jó ötlet volt-e költözni, ezért az ilyen érzések megnyugvással töltenek el, és azt hiszem, egy idő után majd végképp túlleszek ezen is.

Én valahogy megragadtam abban az állapotban, amikor az ember arra keres választ, hogy miért is kötött ki egy bizonyos helyen, és nálam ez az állapot már február óta fennáll, miközben formál engem ez a város is, amin meg is lepődöm. Biciklivel járok dolgozni, és sosem gondoltam volna, hogy tetszeni fog. Sőt, múlt héten már elmentem bevásárolni is biciklivel, ami egy egészen új fejezet. Már majdnem el tudom engedni fél kézzel a kormányt, és tudom jelezni, merre akarok fordulni! Eddig csak neutorikusan rángattam a fejemet az áhított irányban, és próbáltam a lehető legkétségbeesettebben nézni a körülöttem közlekedőkre, ami bár bevált, de nem érzem azért életbiztosításnak a dolgot. Kezdi megszokni a javíthatatlan introvertált buksim azt is, hogy bárhová megyek, ismerőssel biztosan találkozom. Valami furcsa, számomra ismeretlen okból kifolyólag ebben a kisvárosban a dudálás baráti üdvözlést jelent, és illik megállni beszélgetni.

Ahonnan én jövök, ha rád dudálnak, mereven előre nézel és gyorsítasz, mert fenn áll az esélye, hogy kevésbé sem baráti üdvözlésben részesülsz. Volt olyan, hogy dudálás után még rám is kiáltottak, amitől én torkomban dobogó szívvel kapkodtam a lábamat, majd másnap egy kollégám kérdezte, hogy mi ütött belém, csak köszönni akart.

Úgyhogy meglehet, azért kavarodtam ide, hogy felfedezzek magamban olyan dolgokat, amiket máshol észre sem vettem volna, és ezáltal kicsit árnyaltabbá válhat a személyiségem. Mert végülis tényleg, tél óta csak olyan dolgok derülnek ki rólam, amiket én sem néztem ki magamból. Életben tartom magunkat, sőt, még a kutyát is, a virágokat is, és olyan rend van a lakásban, hogy szüleim arcáról nem lehet letörölni a tömör döbbenetet, amikor eljönnek látogatóba. Azt hiszem, ezt egyikünk sem nézte volna ki belőlem.

Közben majd egyszer utolérem magam és beszámolok mindenről, nyilvánossá teszem a vázlatokban álló bejegyzéseket, de na, mindannyian tudjuk már, hogy az nem ma lesz. Van, ami sosem változik.

El lehet fáradni abban, hogy jól akarom érezni magam?

Wed, 15 Aug 2018 17:29:00 +0000

Éppen kétféle pakolás van a hajamon (egy a tövekre, egy a teljes hosszra, főként a végekre), valamint az arcomon, nemsokára pedig hidegvíz alatt fogom áztatni magam, és újabb pakolás jön a hajamra, hogy végre civilizált embernek érezzem magam. Most kezdem kipihenni magam, és mintha felnyílt volna a szemem, elrettenek, ha a tükörbe nézek.

Persze hónapok kimerültségét egy hét alatt bepótolni lehetetlen, azonban még ez sem vette kedvemet a további tervezgetésektől, és újult erővel gondoltam át, hogyan tudnám elkerülni, hogy újra ilyen szintre jussak. Hiszek abban, hogy újra és újra próbálkozva egyre többet tanulok, aztán majd egyszercsak sikerül ez a dolog. Vagy az élet mégsem így működne?

Mindenesetre Z.-vel ma libegőzni mentünk, ami már közel két éves vágy volt, és rendkívül büszke vagyok rá, mert retteg a legkisebb magasságtól is, de visszafelé már képes volt élvezni a dolgot. Utána beültünk egy nagyon fancy étterembe, és eljátszottuk, hogy nekünk ez teljesen természetes dolog, és nem zavart minket, hogy közben ránk szakadt az ég, és villámlott a fejünk fölött, meg akkorákat dörgött, hogy a hegyek is beleremegtek. Nevetve vezettünk haza, pedig néha akkora víz volt az úton, hogy megcsúszott a kocsi, de mi csak örültünk, hogy végre az akciókamera valódi eseményt tud rögzíteni.

Voltam könyvtárban is, ahol a másfél hetes késésemért mindössze 70 Ft-ot kellett fizetnem, amire többször is visszakérdeztem, de sosem nőtt az összeg, és örömömben kikölcsönöztem két iszonyat vastag könyvet, "szabin vagyok" felkiáltással csúsztattam a hölgy felé a pulton. Mert ez egy olyan kisváros, ahol megbeszélitek, hogy éppen mit veszel ki és miért, vagy mit viszel vissza, és hogy tetszett, szóval óvatosan kell kölcsönözni azért.

Holnap is utazunk, amikor pedig itthon leszünk, továbbra is arra fogok törekedni, hogy embert faragjak magamból, és normálisan nézzek ki. Tényleg, annyira jó lenne törődni magammal, de ennek csak úgy lenne értelme, ha rendszeresen tenném ezt, nem csak kampány jelleggel, mert ez bizony fárasztó. De próbálom tartani a lelket magamban, hogy nem felesleges erőfeszítés, hanem lesz látszatja is.

Limonádé

Tue, 14 Aug 2018 05:11:00 +0000

A negyedéves kapcsolatunk tiszteletére néhány apróság róla:

bármilyen szögből dobsz felé kaját, az nem éri el a földet
gyakorlatilag bármit képes megenni, nem lesz tőle baja. lopott lagzis sütiken és csokismeggyes pitén edzett gyomra van
szóra ugat, ha megkérdezed tőle, milyen napja volt, ő elmondja
ha Z.-vel verekedést színlelünk, közénk ugrik és ránk szól, hogy hagyjuk abba
hiába félig vadászkutya, a vizet nem szereti - erre tegnap rájöttünk
ha vendég jön, megmutatja a párnáját vagy az egyik játékát. hozzáérni nem szabad, de megmutatja, hogy neki van ilyenje
az autózás az egyik legkedvesebb elfoglaltsága. kidugja a fejét, lógatja a nyelvét, és a nyála repül a menetszélben
sokkal kisebbnek hiszi magát, mint amekkora valójában
az ideális közelség számára az, ha az ölünkben ül, és a fejünk között alig néhány centi távolság van - ekkor kezdi jól érezni magát
kontaktusteremtésnek használja, hogy a mancsát valaki vállára, combjára teszi és közben jelentőségteljesen néz - ez nem pacsi, nem is a megértés jele, egyszerűen csak úgy gondolja, nem megfelelő intenzitású a simogatás
nem tud labdázni, sem frizbizni - futás közben gyakran elbotlik a lábában
ha kiküldjük a helyére, és mi az ágyban maradunk, úgy helyezkedik, hogy megfelelően lássuk, ő most utál minket. hangos sóhajokkal tudatosítja ezt
5:00-kor kelek, 5:10-kor viszem le. ha tovább alszom, az nem baj, amennyiben hallja, hogy élek. ha nem hall semmilyen hangot és nem keltem fel időben, nyüszítve kaparja az ajtót, amíg ki nem megyek. ha látja, hogy jól vagyok, visszafekszik aludni
bármit csinálunk, számára az izgalmas közös program. ha követ súrolok, ő mellettem áll és nézi, ha porszívózok, ki kell kerülni, mert fekszik a szőnyegen, ha főzök, ott ül a tűzhely mellett, mert tudja, hogy valamit mindig leejtek. ha pihenünk az ágyon, akkor keresztben elfekszik rajtunk és elalszik
annyiszor hallotta, hogy "Limo, sok vagy", hogy már tudja, mit jelent
vannak napok, amikor aranyosabb, mint általában: ilyenkor belefér, hogy egy-két perccel később induljak munkába csupán azért, hogy tovább szeretgethessem.