Hangyák
August 3, 2018 at 8:15 pm,
No comments
Az albérletet néhány hónapja több száz hangyával osztjuk meg, ha nem lenne elég az eb, mint háziállat.
Elárasztják a konyhapultot, bemásznak a kukába, a teáim közé, megbújnak az evőeszközök között, majd átvándorolnak a mosogatóhoz, és mindent elszállítanak, amit találnak. Közben pedig nem mosnak lábat, úgyhogy, ami a szemetesben rájuk ragadt, azt viszik rá a tiszta evőeszközökre.
Szóval, a kapcsolatom a hangyákkal valahogy a következőképp alakult:
- Először ecettel végigmostam az ösvényüket. Nem tetszett nekik, de másnapra találtak új útvonalat.
- Aztán mindent lemostam ecettel esténként, ami annyira hatékony volt, hogy még mi sem mentünk a konyhába, de az előtérbe sem, olyan szúrós szag terjengett. Ők teljesen jól tűrték néhány nap után.
- Neten olvastam "tuti" praktikát: szódabikarbóna. Semmi eredmény.
- Neten olvastam "tuti" praktikát vol. 2: szódabikarbóna+porcukor. Semmi eredmény, de most már a meleg miatt az apró lábaikkal széthordják és ragacsos minden, ahol járnak.
- A hőség megtette a hatását: megolvadt a két gyülekezőhelyre kitett porcukordomb, néhányan belefulladtak. Otthagytam a hullákat, hátha értik a célzást.
- Minden este domestost locsoltam szét, lemostam vele a pultot, a szekrényt, a mosogatót, elpakoltam mindent, és kínosan ügyeltem arra, hogy egyetlen morzsa se maradjon sehol.
- A szinte steril pulton tobzódó hangyatömegbe belecsaptam, néhány agyonnyomódott. Otthagytam a hullákat, hátha értik a célzást.
- Bele tudnak mászni a kávéba is. Eredmény? Gyorsan mozgó hangyák.
- Azon kaptam magam, hogy ülök a konyhaszőnyegen, bögréből olvadt fagyit kanalazok és azon gondolkodom, milyen lehet hangyának lenni.
- Tegnap este négykézláb végigsúroltam a járólapot, nehogy megszóljanak a hangyák, hogy retkes a padló. Lila mindkét térdem.
- Ma kaptam szüleimtől hangyacsapdát. Tetszik nekik.
- Most pedig szar embernek érzem magam, hogy éppen több száz hangyát nyírok ki.