Hogyan tovább?
Kényelmesre is sikerült, jól aludtam vele. Életem első gipszes élménye, ami minden tevékenységet egészen új fényben világít meg, így különleges kaland a zuhanyozás, a magasderekú nadrág egykezes lehámozása, a kutyasétáltatás, vagy épp a mosogatás. Z. segít, amiben tud, jön utánam és kivesz mindent a kezemből, folyamatosan hajtogatja, hogy maradjak már végre egy kicsit a fenekemen, de pont elég tehetetlennek érzem magam az előreláthatólag 2-3 hét táppénz miatt, ezért muszáj valamivel lefoglalnom magam.
Én szeretek dolgozni. Szeretek bejárni, szeretek pörögni, szeretek - mindig az aktuális szakmai tudásomhoz és gyakorlatomhoz képest - minőségi munkára törekedni. Engem nem zavar, ha nem nyolc és fél órát dolgozom egy nap, hanem többet - amíg a kutya sétaidőpontjait tudom tartani. Ezért sem vállaltam el egy igen jól fizető másodállást, mert nem fogom őt tíz-tizenkét órára magára hagyni egy nap, de ettől függetlenül napjaim szerves részét a munkám teszi ki.
Ma pedig, amikor Z. elment dolgozni, Limonádé pedig megunta, hogy gyilkolja a gipszemet (mindenképp le akarja szedni, mert szerinte nem illik oda), és elvonult aludni, én leroskadtam egy székbe és hosszú percekig csak azon gondolkodtam, hogy most mi legyen. Nem segít, hogy az ablakból rálátok a kórházpark fáira. Izgalmas eseteim vannak most, és jó eséllyel nem fogok már találkozni velük, mire visszajövök. Meg amúgy is: mivel töltsem az időmet? A sorozatokat/TV-t időpazarlásnak érzem, youtube-on is csak kevés tartalom fog meg igazán. Könyvek közül az Outlandert olvasom, amit elég nehéz fél kézzel, takarítani sem lehet a végtelenségig, úgyhogy azt hiszem, marad most az, hogy ide egy kicsit visszatérek, és írok. Mert talán ez az egyetlen, amit munka mellett hiányoltam, és fél kézzel is kivitelezhető.
Én nagyon hiszek abban, hogy az élet egy-egy helyzettel jelezni akar, amihez alkalmazkodnunk kell. Ha valami fölött átsiklok, akkor lelassul, és újra szembejön egy hasonló helyzet, hogy észre tudjam venni. Ha mérsékelten átalakul, de megpróbálom figyelmen kívül hagyni, akkor kialakul egy olyan helyzet, amikor egyszerűen nincs más választásom, muszáj alakulni, formálódni, hogy működjön ez az egész. Azt hiszem, most pont ilyen helyzetben vagyok.
Szóval, mindenképpen izgalmas napok előtt állok. Remélhetőleg sikerül rájönnöm majd, hogyan hozhatom ki a legtöbbet belőle.